Polárszűrő teszt, mire jó... "Luiland"

A polárszűrőnek két fő ága van az egyik a lineáris polárszűrő, a másik a cirkuláris. A kettőnek ugyanaz a hatása. A lineáris polárszűrő volt az első, amit kifejlesztettek. Működése a következő: a napfény a tárgyakról visszaverődik, így látjuk a színeket. De ezek a fények a felület egyenetlensége miatt több irányban verődnek vissza ezért sohasem láthatunk tiszta színeket. A lináris polárszűrőn apró párhuzamos vonalak vannak, így ezeket a fényeket megszűrje és csak az optikával párhuzamos fényeket engedje át az optikán keresztül a fényképezőgépünk érzékelőlapkájára. A cirkuláris polárszűrőannyiban különbözik a lineáristól, hogy itt nem párhuzamos, hanem sugár irányúak a rések, így a szűrőn átjutó fénynek ad egy „csavarintást", tehát a fény nem párhuzamosan halad az objektívünk felé. Hogy miért találták ezt ki? A digitális fényképezésben azokhoz a gépekhez szükséges, ahol az AutoFocus szenzorra a szűrőn és az optikán keresztül esik a fény. A lineáris polárszűrő által depolarizált fény (bizonyos esetekben) megzavarhatja a kontraszt mérést, ezért kell a cirkuláris polárszűrőket alkalmazni. A természetben két helyen fordul elő viszonylag gyakran polarizált fény, az egyik: tiszta (felhőtlen) időben az ég egy sávja polarizáltságot mutat, a másik: viszonylag síma felületekről bizonyos szögben visszaverődő fénysugarak (üveg, vízfelület, utak felülete...) A polár szűrőt ezért ebben a két esetben van értelme használni. Forrás: http://www.tripont.hu/oldal/12